A Felső-Garam régió hajdan Zólyom vármegyéhez tartozott, ma a
Besztercebányai (Banská Bystrica) és a
Breznóbányai (Brezno) járáshoz tartozik. Szlovákia közepén a Garam-völgyében, a Zólyomi-medencében, a Garam forrásától Garamszegig (Hronsek), a
Besztercebányai járás végéig terjed. A Garam Szlovákia második leghosszabb folyója (298 km), Párkánynál (túrovo) ömlik a Dunába. A folyó felső folyását északról a
Keleti-Alacsony-Tátra
(Krážovohožská čas Nízkych Tatier), délen a Vepor-hegység (Veporské vrchy), majd
Breznóbányától (Brezno) a
Nyugati-Alacsony-Tátra
(Ďumbierska čas Nízkych Tatier) , majd ismét északról az Óhegyi-Tátra (Starohorské vrchy), nyugatról a Körmöci-hegység (Kremnické vrchy), délnyugatról a Zólyomi-medence, majd a
Nagy-Fátra (Vežká Fatra) határolja. Az itt élő lakosság népi művészetének jelentős részét megőrizte, ez megnyilvánul a mindennapi életében és általában az életvitelében is (nyelvében, ruházatában, dalaiban, táncaiban).
   
A régió központja a 78 ezer lakosú
Besztercebánya (Banská Bystrica), a Besztercebányai tartomány adminisztrációs központja, egyben fontos turistaközpont változatos történelemmel, történelmi épületek sokaságával (városfalak, templomok, városháza, történelmi városközpont, a Szlovák Nemzeti Felkelés múzeuma), a Felső-Garam régió gazdasági központja. Itt kezdődött 1944. augusztus 29-én a Szlovák Nemzeti Felkelés.
   
A városban és környékén több emlékmű emlékeztet a II. világháború szomorú eseményeire, pl. a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma, Keremcse (Kremnička), Kallós (Kalite), Balázs (Baláe) stb.
   
Besztercebánya (Banská Bystrica) egy 12. századi településből 1255-ben vált szabad királyi bányavárossá. Eleinte ezüstöt, majd a 14. századtól rezet bányásztak
(Úrvölgy -- pania Dolina). A bányaszat fénykora a 15. század végén és a 16. század elején volt, a krakkói Thurzó és az augsburgi Fugger családok idején. A város történelmi központja a kapuerőddel, egyházi épületekel, polgári házakkal önmaga is műemlék. Az óvárost fal vette körül (több helyen újjáépítették), a védőbástyák megmaradtak. Az óváros domináns épületei a Boldogasszony templom (a benne lévő oltár
Lőcsei Pál mester műve) és a Szentkereszt templom, valamint a gótikus stílusú városháza, amelyben a Területi képtár található, és a Mátyás ház. A 16. században épült kéttornyú Xavéri Szent Ferenc templom egy átalakított téren áll, az óratornya ferde, ez egyben a kilátótorony is. Több polgári ház (pl. a Thurzó ház - amely ma múzeum -, a Benicky ház stb.) vonzzák a belföldi és külföldi látogatókat.
   
A város közelében kitűnő sportolási lehetőségek találhatók: turisztika, kerékpárturisztika, agroturisztika - Körmöci-hegység (Kremnické vrchy), Óhegyi-Tátra (Starohorsé vrchy), Tajó (Tajov), Királyka (Králiky), Kordéháza (Kordíky), Török (Turecká),
Úrvölgy (pania dolina).
Besztercebánya (Banská Bystrica) a városközeli és szélesebb környékére vezető jelzett turistaösvények kiindulópontja is. Kitűnő sípályák sokasága van a környéken:
Dóval (Donovaly),
achtičky, Török (Turecká), Kékellő (Krahule), Királyka (Králiky), Szielnici-rét (Sielnická požana) stb.
   
A régió további fontos városa a 23 ezer lakosú
Breznóbánya (Brezno). A levéltári okiratokban először 1265-ben említik, 1655-ben szabad királyi várossá emelkedett. A négyszög alakú főtér domináns épületei a harangláb, az 1785-ben épített templom és az 1790-ből származó régi városháza, amelyben ma a Felső-Garami Múzeum (Horehronské múzeum) található. A múzeumban megcsodálhatjuk a helyi népviseletet, hímzéseket és fafaragásokat. Minden év májusában egy zenés-irodalmi verseny zajlik itt.
   
Breznóbánya (Brezno) fontos vasúti és közúti csomópont. Földrajzi helyzetéből eredően kitűnő kiindulópont a környék fontos turista- és síközpontjaiba:
Chopok-dél
(Chopok-juh),
Sebesér (Bystrá dolina),
Krpáčovo),
Vámosfalu (Mýto pod Ďumbierom),
Ördöglakodalma (Čertovica). Az
Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) főgerince és a Vepor-hegység (Veporské vrchy) pazar gyaloglásokat kínál. Az
Alacsony-Tátra önmagában is nemzeti park, a keleti vége a
Királyhegy (Krážova hoža) alatti
Garamfőig (Telgárt) terjed, ahol a
Szlovák-paradicsom (Slovenský raj) Nemzeti Parkkal határos.
Breznóbánya közelében több érdekes települést is meglátogathatunk: az emésztőszervi megbetegedések gyógyítására hivatott Borosznófürdőt (Kúpele Brusno), a II. világháború áldozatainak emlékművét
Garamnémetfalván,
Felsőszabadit (Horná Lehota), a Feketebalogba (Čierneho Balog) vezető felújított keskeny nyomtávú vasutat Károlytelepen (Chvatimech), a biatlon-stadiont Cserpatakon (Osrblie), a
(sebeséri barlangot (Bystrianska jaskyňa)), a Boena Němcováról elnevezett forrást Vackon (Bacúch),
Garamszécsen (Polomka) különös népviseletet és tájszólást találunk, a vasúti köralagutat
Garamfőn (Telgárt), a jellemző felső-garam-völgyi faházakat, a Garam vízfolyásának éles kanyarulatait és Besník alatt a Garam forrását.
   
A Garam a legnépszerűbb evezős víziút, mivel nem épült rajta sok vízmű. Általában
Breznóbányától kezdik a csónaktúrát, magasabb vízállásnál már
Helpánál (Hežpa), és ez egészen a Dunáig tart, kivéve a Lévától északnyugatra fekvő Nagykoszmály (Vežké Kozmálovce) körüli szakaszt, ahol egy vízerőmű van.
   
A Felső-Garam régió
Liptóval (Liptov) és a
Szepességgel (Spi) Szlovákia legvonzóbb és leglátogatottabb régiója. Turistaközpontjait egész év folyamán látogathatjuk. Turizmust és kerékpározást minden ismert központban lehet űzni. A fő történelmi emlékek a Felső-Garam régiója központjában találhatók:
Besztercebányán (Banská Bystrica),
Zólyomlipcsén (Slovenská źupča), Garamszegen (Hronsek). Az
Úrvölgyben (pania dolina) a népi építészet múzeuma található, az egész régióban él a népi tradíció, a népdalok és szokások, pl.
Garamszécsen (Polomka),
Helpán (Hežpa),
Királyhegyalján (umiac),
Vámosfaluban (Mýto pod Ďumbierom), Feketebalogon
(Čierny Balog). A régióban több ásványvízforrás található és néhány hozzájuk kapcsolódó fürdő, pl. Brusznófürdő (Brusno). A kis gőzvasút Károlytelepről (Chvatimech) Feketebalogra a régió immár elválaszthatatlan látványossága.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Felső-Garam-medencét bemutató honlapom segítségével
szeretettel hívom meg Önt Szlovákia e gyönyörű szegletébe.
Isten hozta!
Rudolf Kukura